Korábban már helyre tettük a casco biztosítás lényegi tulajdonságait a kgfb-vel történő összehasonlításakor, most azonban minden figyelem csakis rá összpontosul. Íme, a legfontosabb tudnivalók: kérdezz-felelekünk első része következik!

Mire lehet kötni?

Mivel a casco a vagyonbiztosítások egyik formája, létezik pl. vízi- vagy légijárműre köthető típusa is, mi azonban most a gépjárművekre köthető biztosításokat vesézzük ki.

Mire nyújt fedezetet?

Ismert a mondat, miszerint „Baleset esetén az egyik félnek a kötelező, a másiknak a casco fizet.” – ennél azonban jóval többet tud. Kezdjük azzal, hogy két módon lehet casco biztosítást kötni, teljes körűen, illetve részlegesen. Az említett típusok a következő károkra nyújtanak fedezetet:

A) Teljes körű casco 
A teljes körű casco tulajdonképpen egy biztosítás-csokor, ami a következő károkra nyújt fedezetet:

• Töréskár: baleseti erőhatás által keletkezett sérülések (ezek tipikusan azok a balesetek, ahol mi voltunk a hibásak), illetve az idegen személy által okozott rongálások
• Elemi kárra: tűz (a gépjárművön belül és kívül keletkezett tűz), valamint bizonyos természeti erők (pl. villámcsapás, földcsuszamlás, szélvihar, árvíz, belvíz, jégverés, földrengés) által okozott kár
• Lopáskár: a jármű önkényes elvétele (természetesen csak akkor, ha a gépkocsi megfelelően le volt zárva – hogy mi a megfelelő, pár sorral lejjebb kiderül) és a részlopás (az alkatrészek, tartozékok eltulajdonítása)
• Üvegtörés: gépjármű ablaküvegeiben baleseti jelleggel keletkezett sérülések (például a felpattanó kavicsok esete) vagy rongálás által keletkezett károk

B) Részleges casco 
Mi magunk is kiválaszthatjuk, hogy milyen károkra szeretnénk fedezetet kapni, nem muszáj az előbb ismertetett „csokrot” mindenestől kérnünk. Előfordulhat, hogy a következők egyikére van csak szükségünk:

• Törés casco: magába foglalja a balesetből származó sérüléseket, az elemi kárt és az üvegtörést is
• Totálkár casco: a gépjármű teljes megsemmisülése (műszaki- vagy gazdasági totálkár), illetve teljes lopás esetén térít
• Lopás casco: Lopás- és részlopás károk, rongálás és vandalizmus károk, valamint rabláskárok során számolhatunk vele

Mire NEM nyújt fedezetet?

Avagy hol és miért akadhat össze a bajszunk a biztosítóval… Tudnunk kell, hogy bizony a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, műszaki hiba, természetes elhasználódás stb.) nem terjed ki a biztosításunk, semmi esetben sem. Azokra a tartozékokra pedig, amelyek nem gyári szériafelszereltségei gépjárművünknek, hanem utólag szereltettük be (pl. klíma, hangtechnika stb.), külön kell kérnünk ún. extra felszereltség kiegészítő biztosítást, hiszen az alapdíj ezt önmagában nem tartalmazza! Ugyanígy a poggyászbiztosítást is külön kell hozzáadnunk, ha fedezetet szeretnénk például a megfelelően lezárt autónkból ellopott laptopra. (Ne feledjük: az utastérben láthatóan hagyott értékekre nem vonatkozik a poggyászbiztosítás, ezért akkor is tegyük pl. a csomagtartóba táskánkat, ha csak 5 percre ugrunk be valahová!)

Most lássuk, milyen is a megfelelően lezárt gépjármű? Fogalmát a biztosítók nem egységesen határozzák meg. Egyesek megelégszenek azzal, ha az összes zár hiánytalanul és rendeltetésszerűen be van zárva, mások további (gyári- vagy utólag beszerelt) biztonsági berendezések - riasztó, mechanikus védelem stb. – üzemképességét és „védelemre kész állapotba” helyezettségét írhatják elő. Ne ijedjünk meg, a biztosítók biztosítási feltételeiben könnyedén tájékozódhatunk mindezekről.

Ugye, hogy eddig nem is olyan bonyolult? Ígérjük, a folytatásban is ugyanilyen könnyen emészthetően tálaljuk a legfontosabb tudnivalókat, és lerántjuk a leplet a casco bonus-malus vagy az önrész fogalmáról is!

Addig is ne feledje, kalkulátorunkban gyorsan és egyszerűen kiszámolhatja és összehasonlíthatja a biztosítók casco ajánlatait , majd ugyanilyen kényelmesen meg is kötheti azt, hogy teljes biztonságban tudja gépjárművét: