Ezzel a lehetőséggel élve spórolnak a magyarok a biztosítási díjakon

Éves díjfizetéssel kötik már több mint a felét a kötelező biztosításoknak és a lakásbiztosításoknak a hazai ügyfelek, akik az így rendelkezésre álló 15-20 százalékos kedvezménnyel érdemi összegeket, akár több tízezer forintot is megtakaríthatnak.

Más szektorokkal ellentétben a biztosítótársaságok már több mint egy évtizede kedvezménnyel honorolják, ha a szolgáltatást igénybe vevők élnek az adminisztrációt csökkentő megoldásokkal, például online egyenlítik ki a biztosításaik díját vagy akár előre, egy összegben rendeznek több hónapot, esetleg egy évet. Így akár 5-20 százalékot is lehet spórolni az adott biztosításon.

Eddig a kedvezmények kevésbé mozgatták meg a fogyasztókat, azonban az emelkedő árak miatt ezek a lehetséges spórolási megoldások is felértékelődtek – legalábbis a biztosítói díjfizetések ezt tükrözik.

Kimaxoljuk a kedvezményeket

Egyre többen választják a biztosítások esetében is a legkomolyabb kedvezményt kínáló, éves díjfizetéses megoldásokat, amelyekkel jelentősebb összeg takarítható meg.

Az Index által megkérdezett biztosítók arról számoltak be, hogy egyre kisebb arányban van jelen a korábban lényegesen többet használt havi és negyedéves díjfizetés.

Az Allianz, az Aegon, a K&H és az Uniqa Biztosító is arról tájékoztatott, hogy egyre több ügyfél dönt az éves díjfizetés mellett. Seregélyes Andrea, az Union Biztosító működésmenedzsment-igazgatója szerint az éves díjfizetés túlsúlya egyértelműen az erre adott díjkedvezménynek köszönhető.

Biztosításonként is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Az életbiztosítások átlagdíja egyértelműen magasabb, ezért magasabb díjú szerződések esetében a havi díjfizetés nagyobb arányt képvisel. Ez lehet a magyarázata annak, hogy a csak életbiztosításokat kínáló NN Biztosítónál a havi díjfizetés még mindig 75 százalékos arányt képvisel. Ugyanakkor például az Union Biztosítónál az életbiztosításokon belül mindössze 25 százalék a havi díjfizetési arány, miközben az ügyfelek 38 százaléka egy összegben fizeti be az életbiztosítás éves díját – amit Seregélyes Andrea egyértelműen annak tud be, hogy a kedvezmények az éves díjfizetést itt is vonzóbbá teszik.

Az autó- és lakásbiztosítások zömét évente fizetjük

Az Aegon esetében az élet- és nyugdíjbiztosításoknál az NN-hez hasonlóan magas, 85 százalék felett a havi díjfizetési gyakoriság, ugyanakkor a gépjármű-biztosítások (casco és kgfb) esetén az új szerződések 50 százaléka már éves díjfizetéssel jön létre. Erre persze az is magyarázat, hogy bár drágálljuk a kötelező díját, azonban az elmúlt évek béremelései után a 45 ezer forint körüli éves átlagos díj már nem jelent akkora érvágást a keresetekhez képest – főleg, ha az egyösszegű befizetéssel 15 százalékot, akár 5-10 ezer forintot spórolhatunk.

A gépjármű-biztosítások esetében éppen ezért jelentős fölényben van az éves gyakoriságú díjfizetés az Allianz Hungáriánál is – a kgfb-t kötő ügyfelek több mint 60 százaléka, a casco biztosítással rendelkező autósok közel fele évente egyszer fizeti meg a biztosítás díját a társaságnak. Ezzel párhuzamosan a havi díjfizetést már csak a kötelező biztosítással rendelkezők kevesebb mint egy százaléka választja. Fontos tudni, hogy a nem életbiztosítások esetében számos terméknél a havi díjfizetési mód már ma sem választható, ott a negyedéves díjfizetés kerül előtérbe.

Az Allianz adatai szerint a legmarkánsabb változás a lakásbiztosításoknál következett be, ahol az elmúlt három évben immár az éves díjfizetés vette át a vezető szerepet, az ügyfelek csaknem 40 százaléka választja ezt az opciót. Az elmúlt 3 évben a K&H Biztosítónál is a gépjármű- és a lakásbiztosítások terén volt a legkomolyabb elmozdulás az éves díjfizetés felé: a casco esetében 8, a lakásbiztosításoknál 6,4 százalékkal nőtt az éves díjfizetés gyakorisága.

Menet közben változtatunk a díjfizetésen

Meglepő lehet, de az emberek szemmel láthatóan nem kultiválják a két részletben történő díjfizetést. A K&H szerint itt például egyáltalán nem tapasztalható növekedés a féléves díjfizetési konstrukciók esetében, s az is jól látszik, hogy ez a díjfizetési gyakoriság az, amelyet arányaiban a legkevesebben választanak – biztosítónként 3-10 százalék közé teszik a társaságok a féléves díjfizetés részarányát. A legnagyobb részt az Unionnál mértek, ahol a lakásbiztosítások 14 százaléka féléves díjfizetésű. A megkérdezett társaságok várakozásai szerint nem igazán várható, hogy a negyedéves díjfizetésről sokan átpártolnának a későbbiekben a félévesre. Ha lépnek, akkor jó eséllyel az éves díjfizetés mellett teszik le a voksukat.

Az Uniqa Biztosító szerint az elmúlt hónapokban egyébként megnövekedett a többéves időtávra kötött szerződések esetében a biztosítás élettartama alatt díjfizetési módot váltók aránya, tapasztalatuk szerint egyre több esetben más az ügyfelek által kötéskor választott díjfizetési mód a tényleges díjfizetési gyakorlatuknál.

forrás: index.hu

Milyen okmányokra van szükségünk januártól a közúti baleseteknél?

Január elsejétől nem kell magunknál tartani a forgalmit és a jogosítványt, amennyiben érvényesek és szerepelnek a hatósági nyilvántartásokban. Ha azonban baleset szereplői vagyunk, továbbra is meg kell adnunk a kárrendezéshez szükséges adatokat, hívja fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk?

A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.) A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják. Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.

A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek – amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: “Mindkét járművezető felelős”, illetve a “Nem sikerült megegyezni a felelősségben” jelöléssel. Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.

A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.

Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.

forrás: mabisz.hu

CLB TIPP: Számolja ki a biztosítók kötelező biztosítás ajánlatait, hogy kiválaszthassa az Ön számára kedvezőbbet:
Kötelező biztosítás kalkulátor >>

Emelkedik a kgfb és a casco díja

Vége a koronavírus-járvány kedvező hatásának az autós biztosítások piacán: emelkedőben a balesetszám és a kárinfláció, mindkettő a díjak drágulását hozza magával.

Érdekes mozgásokat látni a személyautók biztosítási piacán. Hiába csökkent látványosan a közlekedési balesetek száma a koronavírus miatt szerényebb forgalmú hazai úthálózaton 2020-ban (és még 2021-ben is messze az évtizedes átlag alatt volt), a biztosítók kgfb-ből származó díjbevétele 255 milliárd forintra növekedett tavaly – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap kiadott jelentéséből, ami a kevesebb kártérítés ellenére 3,3 százalékos növekedés.

Vajon mi történik idén a kötelező felelősségbiztosításokkal és a casco-val úgy, hogy 2022-ben a balesetszámok és az infláció is megindult felfelé?

Gyakrabban ütköznek a személyautók, mint az egyéb gépjárművek

A világjárvány előtti utolsó békeévnek tekinthető 2019-ben 164 ezer darab kgfb-szempontból releváns balesetet rögzített az MNB, ezzel szemben 2020-ban 120 ezret, 2021-ben pedig 139 ezret. “A közúti forgalom csökkenése pozitív hatással volt a kárgyakoriságra, de az összes kárkifizetés nem egyenesen arányosan csökkent a kárgyakorisággal, a kárinfláció már 2019 második félévétől jelentős mértékben érezhető volt az áltagkárokban” – érzékelteti a Vezessnek Busa Zoltán, az Aegon Gépjármű- és Szállítmánybiztosítási üzletágvezetője, hogy összetett képlettel számolnak.

Ők egész korán reagáltak, 2020 második felében átlagosan 6 százalékkal csökkentették a díjaikat az esztendő első, rendkívül kis járműforgalmat és emiatt visszaeső balesetszámot hozó félévhez képest.

Másként reagált a Groupama ugyanakkor, amely meglepő levelet küldött nagyjából 250 ezer kgfb-ügyfelének. A biztosító 2020 végén úgy döntött, hogy felajánl nekik bő 700 millió forintot, megtarthatják vagy jótékony célra fordíthatják. A velük szerződött autósoknak közel a fele, összesen 120 ezer ügyfél döntött a pénz megtartása mellett, 331 millió forintot visszatérített nekik a Groupama, 380 milliót viszont átutalt az OMSZ-nek.

Mennyi most az átlagos kgfb-díj és mennyi az átlagosan kifizetett kárérték?

Az átlagosan immár 14 évnél is öregebb hazai személyautó-állomány mellett az új szerződések éves átlagdíja 49 700 forint jelenleg az Aegonnál, míg 46 484 forint a Groupamánál. Közismerten jelentős különbségek vannak a tulajdonosok életkorától, közlekedési múltjától és természetesen a lakhelyétől függően, utóbbira a K&H ad látványos példát: náluk jelenleg az 1390 köbcentis hengerűrtartalmú, benzines személygépkocsik átlagdíja az A0 bonus-malus besorolás mellett vidéki kisvárosi ügyfeleknél átlagosan 35 427 forint, míg a jóval kockázatosabb budapesti, szintén természetes személyek ugyanilyen autóinál 74 162 forint.

Több éve már nem újdonság, és hozzászoktunk, de azért most megemlítjük: a K&H vidéki átlagdíjából 8148 forint a biztosítási adó per hónap, míg a fővárosiak átlagdíjából 17 057 forint.

Egészen magas összeg az átlagosan egy-egy sérült gépjárműre kifizetett kár. Tavaly 750 ezer forint volt az MNB szerint, ami már 2021-ben is 9,9 százalékos növekedés, ebből a személyautók díja 662 ezer forint volt 6,9 százalékos emelkedést követően. Ebbe egyaránt beletartoztak a személyisérüléssel és a csak járműtöréssel járó káresemények.

Minden autós biztosítás díja emelkedik, vagy emelkedni fog

Húsba vágóan 2022-ben érzi az átlagpolgár a szinte minden fogyasztási termékre és szolgáltatsra kiterjedő inflációt, az ún. kárinfláció azonban már jóval korábban elkezdődött. A Vezess írta meg elsőként, hogy kőkemény 43 százalékkal emelkedett 2021-ben a használt gépjárművek hirdetési ára, és az új személyautók is átlagosan 10-20 százalékkal drágultak tavaly párhuzamosan az alkatrészárakkal. Erre rakódik rá az autópiacon az idei áremelkedés, ezért megkérdeztünk néhány nagy biztosítót, hogy mi történik a díjaikkal 2022-ben és mi várható jövőre?

“A kárinfláció folyamatosan erősödött és hosszú távon érezteti hatását. Ezt egy ideig valamelyest ellensúlyozta a Covid járvány, hiszen a balesetek száma csökkent, azonban ma ez már nem mondható el” – válaszolta a K&H Biztosító kommunikációs igazgatósága. Valóban így van, az ORFK legfrissebb statisztikái 10,2 százalékos emelkedést mutatnak az év első felében a múlt esztendő hasonló időszakához képest a személysérüléses baleseteknél. Márpedig a K&H szerint “a kárgyakoriság és a kárinfláció együttes növekedése a díjak emelkedéséhez vezet”.

Hasonlóan nyilatkozott Busa Zoltán is az Aegontól, akik már léptek is. “A díjemelést jelen körülmények közt indokoltnak látjuk, és ezért egy több részletből álló emelést hajtottunk végre.”

Ugyanúgy kedvezőtlen hatással van a casco díjaira is az infláció, sok százezer autóst érint ez is. Itt a K&H “közel 20 százalékos” emelkedést hajtott végre idén, az Aegontól pedig azt a választ kaptuk, hogy “az év második felében 15 százalékkal emeltük a díjainkat”.

Van, ahol nem a gyorshajtás a leggyakoribb baleseti ok

A személysérüléses baleseti statisztikákat rögzító rendőrségi táblázatokban ősidők óta stabilan első helyen áll kiváltó okként a gyorshajtás, a csak anyagi kárral és/vagy személysérüléssel járó baleseteket együtt tartalmazó biztosítói adatbázisokban azonban régóta árnyaltabb a helyzet.

Az Aegonnál például az elsőbbségadás elmulasztása az első (ami az ORFK-nál második), majd a követési távolság be nem tartása következik, aztán a figyelmetlen irányváltoztatás, és negyedik helyen a gyorshajtás. A K&H-nál már a sebességhatárok negligálása az első, aztán az elsőbbségadás elmulasztása jön a sorban, a kanyarodási szabályok és a követési távolság be nem tartása, valamint a szabálytalan sávváltás a további sorrend.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Kalkulátorunkban a kötelező és casco díjakat akár egyszerre is kiszámolhatja:
Gépjármű biztosítás kalkulátor >>

Négypercenként törik az autót a magyar cascósok

Gyakran kerülnek bajba a cascóval rendelkező hazai autósok. Így lehet spórolni a biztosítás díjával.

2020-ban nem kevesebb mint 400 bejelentett káresemény történt naponta a casco biztosítással rendelkező hazai autósokkal – a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) adatai szerint.

Ez azt jelenti, hogy minden nap átlagosan négypercenként érte valami baj a cascós ügyfeleket, ami után a biztosító fizetett helyettük. Méghozzá nem is keveset: az Union Biztosítónál például a töréskárokra kifizetett átlagos összeg elérte a félmillió forintot 2021-ben.

A casco a kárgyakoriság és a kárösszegek miatt nem olcsó: a havi átlagdíja tízezer forint körül mozog. Persze az, hogy mennyibe fog kerülni, rengeteg mindentől függ, például, hogy:

• milyen autóra kötnek biztosítást,
• mióta vezet balesetmentesen a szerződő,
• hogyan, hol és milyen gyakran használják az autót.

Jelentős összeget lehet spórolni azzal, ha a casco bónuszt a kötelező biztosítás alapján határozzák meg, persze csak akkor, ha ez kedvezőbb besorolást jelent. Akár tíz százalékkal is csökkenthető a casco díja, ha nem havi vagy negyedéves részletekben, hanem egyben fizetik be az éves díjat. Szintén elérheti a tíz százalékot a távfelügyeleti rendszerrel felszerelt autók cascójának díjára adott kedvezmény.

Olcsóbb lesz a casco akkor is, ha a szerződő hajlandó mélyebben a zsebébe nyúlni baj esetén, azaz bevállalja a magasabb önrészt.

forrás: vezess.hu

CLB TIPP: Hasonlítsa össze néhány kattintással a biztosítók casco ajánlatait és válassza ki az Ön számára megfelelőt:
Casco biztosítás ajánlatok>>