Hatalmas díjcsökkenés: még ez sem elég az autósoknak?

Bár közel 30 százalékkal mérséklődött az idei első félévben a casco díjak mértéke, ennek ellenére alig minden ötödik autós rendelkezik csak ilyen biztosítással.

Hiába csökkent 90 ezer forintról az idei első félévben átlagosan 66 500 forintra a casco-díjak mértéke, a díjcsökkenés egyelőre nem jár együtt a szerződéskötések jelentős megugrásával: továbbra is alig minden ötödik autós rendelkezik ilyen biztosítással.

"A casco-díjak évek óta tartó eróziója a múlt év végi kötelező-kampányban kapott újabb lendületet - tájékoztat Lantos Lóránt, a kotelezo.hu szakportál vezetője. - Az együttesen megkötött kötelező és casco-biztosítás után járó jelentős, több tízezer forintnyi kedvezmény az évközi időszakban is fennmaradt. Jelentős részben ennek köszönhetően egy év alatt közel harminc százalékkal csökkent a casco átlagdíja."

A casco szegmensre az átlagautósok korlátozott fizetőképessége mellett a nagyfokú tájékozatlanság is jellemző. A szakportál közelmúltbeli felmérésének adatai szerint a cascót nem kötő autósok ötvenkilenc százaléka nem is tud a casco-átlagdíjak jelentős csökkenéséről, pedig egy részük valószínűleg megfontolná, továbbra is vállalná-e azt az anyagi kockázatot, amit a gépkocsi károsodása vagy ellopása jelent.

A másik oldalon pedig ott vannak azok az autósok, akik tájékozódás nélkül évek óta ugyanazt a casco-szerződést hosszabbítják meg, fejenként akár évi 25-30 ezer forintot "ajándékozva" a biztosítónak.

Forrás: pénzcentrum.hu

Vigyázzon az autójára! 30 százalékkal nőtt a lopások száma!

2010-ben több mint 30 százalékkal nőtt az autólopások száma Hajdú Bihar megyében az azt megelőző évhez képest. Sok a biztosítási csalás is. Idén eddig 18 autót loptak el. Egy szakértő szerint száz százalékos védelem nincs a tolvajok ellen, de egyre biztonságosabbak a módszerek.

A hagyományos riasztók mellett többféle védelmi eszközt is beszerelnek a tulajdonosokon autóikba, hogy távoltartsák a tolvajokat. Az egyik legkedveltebb eszköze a váltózár, ami 50 ezer forintba kerül és a használata is egyszerű. Szintén népszerű ez a kódos indításgátló. Minden elindulás előtt egy négyjegyű kódot kell beütni, különben az autó nem indul el. Ezt is 50 ezer forintért lehet beszerezni. Hosszú Ferenc kereskedelmi igazgató a lehetőségekről beszélt: „Vannak még ezek a hagyományos riasztók, amik a központi zárra rá vannak kötve, ezek kényelmesek, blokkolják a gépjárműnek az üzemanyag ellátó rendszerét, illetve a gyújtást. Annyi hátrányuk van, hogy ezt a tolvajok is ismerik és rá tudnak állni.”

Tavaly nőtt az autólopások száma Hajdú-Bihar Megyében. Két éve 48, tavaly pedig 66 autót loptak el. Idén eddig 18 bejelentés érkezett a rendőrségre. Hét esetben elfogták az elkövetőt, ugyanennyiben pedig kiderült, hogy hamis a bejelentés. Vezendi Jánosné sajtóreferenst a bejelentésekről kérdeztük: „A bejelentők a lízingre vagy részletre vásárolt autóiktól megszabadultak, ezeket az autókat többnyire készpénz befizetése, előleg befizetése nélkül vették és azt remélték, hogy ha majd a biztosító kifizeti a kárukat, akkor ebből fogják majd rendezni az adósságukat.”

A tolvajok legtöbb esetben kisebb kategóriájú autókat lopnak. Vannak akik a nagyon öreg gépjárművekre specializálták magukat, amiket színesfémként értékesítenek.

Forrás: hajdupress.hu

Mit csináljon a vadállatokkal ütköző autós?

Az útkezelő, a vadásztársaság, az autós és persze a vadállat is felelős lehet az olyan balesetekért, amikor autó ütközik valamilyen útra tévedő állattal. A kár megtérülése nagyban függ attól, hogy kinek a hibája állapítható meg, ezért nem mindegy, hogyan járnak el a sofőrök az ilyen balesetek után.

Szombat este 10 óra, Mogyoród külterülete, egy mellékútvonal pár száz méterre az M3-as autópályától. Kollégánk hazafelé tartott a sötétben, amikor az út melletti árokból nekiugrott egy őz az autója jobb elejének. Az állat elpusztult, a vadonatúj, tízmilliós tesztautóban ránézésre közel egymillió forintos kár keletkezett. A kihívott rendőrök helyszínelése közben megérkezett a területileg illetékes vadásztársaság embere is, aki végül elvitte a tetemet.

Egymásra mutogatnak

Az úton nem volt kihelyezve a vadveszélyt jelző tábla. "Az általunk vadászott területen több helyre kértünk már két éve vadveszélyt jelző táblákat a közútkezelőtől. Sok ilyen balesetünk van, de régóta húzódik az ügy, azóta nem rakták ki a táblákat" - közölte az [origo]-val Cseri Sándor, a területileg illetékes Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság vadászmestere.

Különösen az őzbakok májusi területfoglalása idején találkoznak sok hasonló esettel Cseriék. A vadásztársaság által felügyelt terület (Budapest keleti szélétől Mogyoród környékén át Gödöllőig) rendkívül lakott és nagyon tagolt, ráadásul autópálya szegélyezi, ami Cseri szerint sokszor megzavarja a vadállatok ösztönszerű vándorlását.

A vadászati törvény szerint a helyi vadásztársaság kezdeményezheti a mindenki által ismert, ugró szarvast ábrázoló táblák kihelyezését. Ezt balesetek után tehetik meg, vagy ha nem volt baleset, de vadveszélyes az adott útszakasz, vagy akkor is, ha a környezet indokolja. Például amikor az út egyik felén erdő, míg a másikon tó vagy folyó található, ahová inni járnak az állatok.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megkeresésünkre közölte, hogy március közepén több táblát kihelyezett a 3-as főút Budapest és Gödöllő közötti szakaszán. Ezt követően újabb táblák felszerelésére adott "közútkezelői hozzájárulást", így szerintük "a kérdéses ügy kezelése és megoldása az említett vadásztársaság intézkedésére vár".

Elkerülni a további baleseteket

De mi is a teendő, ha vadat gázolunk? Először is mindent meg kell tenni a további balesetek elkerüléséért. Amennyire lehet, félre kell állni az útból, villogtatni az elakadásjelzőt, és az autó mögött a szükséges távolságba kitenni a fényvisszaverő háromszöget.

Azonnal értesíteni kell a rendőrséget, amely maga hívja ki a helyi vadásztársaság emberét. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, fényképeznek, felveszik a sofőr adatait, egyúttal megpróbálják megállapítani, hogy a KRESZ szerint közlekedett-e a sofőr, valamint, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. Mindez a sofőr biztosítójának lesz fontos az ilyen baleseteknél jellemzően többszázezres károk kiegyenlítésekor.

4,5 milliós őzkár, kilencmilliós vaddisznókár

"Gazdaságosan nem lehetett már javítani, így a totálkáros autóra közel 4,5 millió forintot fizettünk ki a casco-biztosítás alapján" - mondott egy szélsőséges példát saját ügyeik közül Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárszakmai és kárfelvétel irányítási igazgatója. Mivel a szélvédőt betörő, majd az utastérben landoló szarvastehén súlyos sérülést okozott a sofőrnek, az Allianz balesetbiztosítást is fizetett.

Vannak forintban ennél is súlyosabb ügyek. Cseri Sándoréktól éppen most követel kilencmilliót egy autós, mert az M3-as autópályán egy odatévedt vaddisznóval ütközött. "Az utak létesítését szabványok határozzák meg, amelyek autópályák esetén előírják a védelmi kerítést. Az autópálya fizetős szolgáltatás, amiért cserébe az üzemeltető vállalja, hogy biztonságos, nagysebességű közlekedést biztosít" - közölte Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogásza.

Szintén szélsőségesnek mondható az a baleset, amikor olyan erővel rohant egy Opel Combo oldalának a vaddisznó, hogy az árufuvarozó megpördült. Zsombori Levente, a Generali gépjármű-kárrendezési divíziójának vezetője szerint a kocsit szinte minden oldaláról összetörte a közeli korlát, számos karosszériaelemét cserélni kellett a fényszórók mellett.

Hogy pontosan mennyi ilyen ügy van egy évben, arról nincs statisztikája senkinek. Székely szerint nem is lehet, ugyanis egy jelentős részüket be sem jelentik. Az ORFK is csak azokat a kevésbé jellemző baleseteket összegzi, amelyekben megsérült az autós, ezekből 46 volt tavaly. Az általunk megkérdezettek szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy valószínűleg ezer feletti kisebb-nagyobb vadgázolás lehet évente Magyarországon.

Mikor ki a felelős?

A hosszú ideje vadgázolásos ügyekkel foglalkozó Székely szerint több felelőse lehet ezeknek a baleseteknek. Az út kezelője a táblák, kerítések kihelyezéséért és megfelelő állapotáért felel, a vadásztársaság a táblák kérvényezéséért és azért, hogy miatta ne kerüljön vad az útra (például hajtáskor), az autós pedig a KRESZ betartásáért.

Utóbbi egyáltalán nem azt jelenti, hogy a sofőr meredten bámulja maga előtt az utat. Az autó vezetőjének az út melletti környezetet is figyelni kell, különösen alkonyatkor és hajnalban, amikor fokozott vadmozgásra lehet számítani" - mondta Székely István. Az ügyvédnek volt olyan esete, amikor napsütéses délelőttön, ráadásul learatott tarlón vágtatott az út felé egy megriadt őz, amellyel még ilyen körülmények között is összeütközött az autós, holott Székely szerint látnia kellett volna.

"Ha a fenti három szereplő közül valamelyik hibázott, értelemszerűen ő viseli a kárt. Számos esetben azonban ennél összetettebb az ügy. Ha például volt vadveszély-tábla is, és a sofőr is figyelmesen, a KRESZ szerint közlekedett, akkor - casco hiányában - az autós és a vadásztársaság viseli a saját kárát, ugyanúgy, mint amikor mindketten megszegtek valamilyen szabályt.

Lopás a vadpörkölt
 

Nem csak az autókban keletkezhet nagy összegű kár, egyes vadállatok ugyanis milliókba kerülnek. A mezei nyúl vadgazdálkodási értéke 20 ezer forint, a 18 centinél nagyobb agyarat viselő vaddisznóé 600 ezer, a 10 kilónál nehezebb agancsú gímszarvasbikáé pedig már 3,5 millió forint (a kisebbeké egymillió). Az elütött állatokat tilos megtartani, Székely István ügyvéd szerint ugyanis "az állat az állam tulajdona, elejtésére pedig csak a vadásztársaság jogosult. Ezért ez lopásnak minősül."

Majdnem féláron sem kell a casco

A casco nélkül autózók fele a magas díjakra, harmaduk pedig az autó korára hivatkozva nem köt casco biztosítást járművére - közölte a kotelezo.hu internetes szakportál, a több mint 20 ezer aktív internet-felhasználó körében elvégzett felmérésének eredményét.

A MABISZ adatai szerint a múlt év végén 4 millió 76 ezer autós rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb), míg cascót csak az ötödük, 799 ezer kötött. A felmérésben szereplő aktív internethasználók körében 30 százalékos volt a cascóval rendelkezők aránya.

A casco biztosítást elutasítók gyakran hivatkoztak még a biztosító fizetési hajlandóságára - pontosabban annak hiányára - illetve az egyéb okok között a magas önrészt, illetve azt említették, hogy saját hibájukból úgysem okoznak kárt.

A valóság ezzel szemben az, hogy a casco díjak az utóbbi 3 évben 40 százalékkal estek. Az ilyen biztosítással rendelkezők 34 százaléka viszont nem ellenőrizte azt, hogy tudná-e újra kötni a cascóját, jelentősen alacsonyabb díjjal.

Miután a biztosító a casco alapján a kocsi piaci árát téríti, az időben előre haladva egyre csökken ez az összeg. Ezért a biztosítók is piacra léptek az autó életkorához igazodó olcsó biztosítással, de ezt jelenleg csak a saját kgfb szerződéseik mellé kínálják. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka választaná az extra szolgáltatást nyújtó, de drága terméket.

Forrás: Index gazdaság / MTI