2011.05.16

Mit csináljon a vadállatokkal ütköző autós?

Az útkezelő, a vadásztársaság, az autós és persze a vadállat is felelős lehet az olyan balesetekért, amikor autó ütközik valamilyen útra tévedő állattal. A kár megtérülése nagyban függ attól, hogy kinek a hibája állapítható meg, ezért nem mindegy, hogyan járnak el a sofőrök az ilyen balesetek után.

 

Szombat este 10 óra, Mogyoród külterülete, egy mellékútvonal pár száz méterre az M3-as autópályától. Kollégánk hazafelé tartott a sötétben, amikor az út melletti árokból nekiugrott egy őz az autója jobb elejének. Az állat elpusztult, a vadonatúj, tízmilliós tesztautóban ránézésre közel egymillió forintos kár keletkezett. A kihívott rendőrök helyszínelése közben megérkezett a területileg illetékes vadásztársaság embere is, aki végül elvitte a tetemet.

Egymásra mutogatnak

Az úton nem volt kihelyezve a vadveszélyt jelző tábla. "Az általunk vadászott területen több helyre kértünk már két éve vadveszélyt jelző táblákat a közútkezelőtől. Sok ilyen balesetünk van, de régóta húzódik az ügy, azóta nem rakták ki a táblákat" - közölte az [origo]-val Cseri Sándor, a területileg illetékes Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság vadászmestere.

Különösen az őzbakok májusi területfoglalása idején találkoznak sok hasonló esettel Cseriék. A vadásztársaság által felügyelt terület (Budapest keleti szélétől Mogyoród környékén át Gödöllőig) rendkívül lakott és nagyon tagolt, ráadásul autópálya szegélyezi, ami Cseri szerint sokszor megzavarja a vadállatok ösztönszerű vándorlását.

A vadászati törvény szerint a helyi vadásztársaság kezdeményezheti a mindenki által ismert, ugró szarvast ábrázoló táblák kihelyezését. Ezt balesetek után tehetik meg, vagy ha nem volt baleset, de vadveszélyes az adott útszakasz, vagy akkor is, ha a környezet indokolja. Például amikor az út egyik felén erdő, míg a másikon tó vagy folyó található, ahová inni járnak az állatok.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megkeresésünkre közölte, hogy március közepén több táblát kihelyezett a 3-as főút Budapest és Gödöllő közötti szakaszán. Ezt követően újabb táblák felszerelésére adott "közútkezelői hozzájárulást", így szerintük "a kérdéses ügy kezelése és megoldása az említett vadásztársaság intézkedésére vár".

Elkerülni a további baleseteket

De mi is a teendő, ha vadat gázolunk? Először is mindent meg kell tenni a további balesetek elkerüléséért. Amennyire lehet, félre kell állni az útból, villogtatni az elakadásjelzőt, és az autó mögött a szükséges távolságba kitenni a fényvisszaverő háromszöget.

Azonnal értesíteni kell a rendőrséget, amely maga hívja ki a helyi vadásztársaság emberét. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, fényképeznek, felveszik a sofőr adatait, egyúttal megpróbálják megállapítani, hogy a KRESZ szerint közlekedett-e a sofőr, valamint, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. Mindez a sofőr biztosítójának lesz fontos az ilyen baleseteknél jellemzően többszázezres károk kiegyenlítésekor.

4,5 milliós őzkár, kilencmilliós vaddisznókár

"Gazdaságosan nem lehetett már javítani, így a totálkáros autóra közel 4,5 millió forintot fizettünk ki a casco-biztosítás alapján" - mondott egy szélsőséges példát saját ügyeik közül Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárszakmai és kárfelvétel irányítási igazgatója. Mivel a szélvédőt betörő, majd az utastérben landoló szarvastehén súlyos sérülést okozott a sofőrnek, az Allianz balesetbiztosítást is fizetett.

Vannak forintban ennél is súlyosabb ügyek. Cseri Sándoréktól éppen most követel kilencmilliót egy autós, mert az M3-as autópályán egy odatévedt vaddisznóval ütközött. "Az utak létesítését szabványok határozzák meg, amelyek autópályák esetén előírják a védelmi kerítést. Az autópálya fizetős szolgáltatás, amiért cserébe az üzemeltető vállalja, hogy biztonságos, nagysebességű közlekedést biztosít" - közölte Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogásza.

Szintén szélsőségesnek mondható az a baleset, amikor olyan erővel rohant egy Opel Combo oldalának a vaddisznó, hogy az árufuvarozó megpördült. Zsombori Levente, a Generali gépjármű-kárrendezési divíziójának vezetője szerint a kocsit szinte minden oldaláról összetörte a közeli korlát, számos karosszériaelemét cserélni kellett a fényszórók mellett.

Hogy pontosan mennyi ilyen ügy van egy évben, arról nincs statisztikája senkinek. Székely szerint nem is lehet, ugyanis egy jelentős részüket be sem jelentik. Az ORFK is csak azokat a kevésbé jellemző baleseteket összegzi, amelyekben megsérült az autós, ezekből 46 volt tavaly. Az általunk megkérdezettek szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy valószínűleg ezer feletti kisebb-nagyobb vadgázolás lehet évente Magyarországon.

Mikor ki a felelős?

A hosszú ideje vadgázolásos ügyekkel foglalkozó Székely szerint több felelőse lehet ezeknek a baleseteknek. Az út kezelője a táblák, kerítések kihelyezéséért és megfelelő állapotáért felel, a vadásztársaság a táblák kérvényezéséért és azért, hogy miatta ne kerüljön vad az útra (például hajtáskor), az autós pedig a KRESZ betartásáért.

 

Utóbbi egyáltalán nem azt jelenti, hogy a sofőr meredten bámulja maga előtt az utat. Az autó vezetőjének az út melletti környezetet is figyelni kell, különösen alkonyatkor és hajnalban, amikor fokozott vadmozgásra lehet számítani" - mondta Székely István. Az ügyvédnek volt olyan esete, amikor napsütéses délelőttön, ráadásul learatott tarlón vágtatott az út felé egy megriadt őz, amellyel még ilyen körülmények között is összeütközött az autós, holott Székely szerint látnia kellett volna.

"Ha a fenti három szereplő közül valamelyik hibázott, értelemszerűen ő viseli a kárt. Számos esetben azonban ennél összetettebb az ügy. Ha például volt vadveszély-tábla is, és a sofőr is figyelmesen, a KRESZ szerint közlekedett, akkor - casco hiányában - az autós és a vadásztársaság viseli a saját kárát, ugyanúgy, mint amikor mindketten megszegtek valamilyen szabályt.

Lopás a vadpörkölt
 

Nem csak az autókban keletkezhet nagy összegű kár, egyes vadállatok ugyanis milliókba kerülnek. A mezei nyúl vadgazdálkodási értéke 20 ezer forint, a 18 centinél nagyobb agyarat viselő vaddisznóé 600 ezer, a 10 kilónál nehezebb agancsú gímszarvasbikáé pedig már 3,5 millió forint (a kisebbeké egymillió). Az elütött állatokat tilos megtartani, Székely István ügyvéd szerint ugyanis "az állat az állam tulajdona, elejtésére pedig csak a vadásztársaság jogosult. Ezért ez lopásnak minősül."

Biztosítás fajta: 

  • Casco biztosítás
Casco: mehet önrész nélkül is
2011 szeptember 20.
Kategória:
Casco biztosítás

Casco: mehet önrész nélkül is

A casco-biztosítások is beszállhatnak az árversenybe, már önrész nélkül is köthetünk biztosítást, a kártérítés összege azonban nem valami magas így.

"Terjeszkedő" árverseny

Az autóval kapcsolatos biztosítások - nem túlzás - válságban vannak Magyarországon. A kgfb-díjak szinte irrálisan alacsony áron mozognak a kiélezett árversenyen miatt, miközben a casco-biztosítások emellett drágának tűnnek.  Úgy tűnik mással itt sem lehet nagyon operálni, a díjszintet kell lenyomni ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a cascót, a lehetséges megoldás a Generali direktbiztosítója szerint az önrész elengedése lehet. Cserébe a biztosítás maximális összege nem valami magas.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjbevétele 2009-ben 8,5 milliárd Ft-tal csökkent az előző évhez képest, ami 6,4 %-os csökkenést jelent. A csökkenés elsődlegesen a biztosítók közötti éles árversenynek tudható be, bár ebben szerepet játszott a szerződések számának 2,2 %-os csökkenése is.

Miniben, olcsóbban menni fog?

Tovább fejlesztették a közel egy éve bevezetett, ám eddig csupán Genertel kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellé igényelhető miniCasco-t: a szolgáltatás ezentúl mindenki számára, önálló termékként is elérhető. Az új miniCasco gépjárművel való ütközés esetén csupán 250 000 forint összeghatárig téríti a saját gépkocsiban okozott kárt, meglévő teljes körű casco szerződés esetén pedig ugyanezen összegig kiváltja az annak önrészét is. Újdonság a termékben, hogy a szolgáltatást káreseményenként nyújtja a biztosító, akár több alkalommal is egy biztosítási éven belül.

A meglévő kötelező biztosítás mellé köthető miniCascót elsősorban azoknak kínálja a direktbiztosító, akik régebbi (minimum 6-7 éves) gépkocsival rendelkeznek, illetve drágának tartják a teljes körű casco biztosítást.

A Genertel szerint a miniCasco komoly piaci hiányosságot kíván orvosolni: míg a kötelező biztosítás csak a másik félnek okozott kárt fedezi, a miniCasco a kárt okozó biztosított saját kárát téríti meg, akár az átlagos kárösszeget jelentő 250 ezer forintos limitig. Ráadásul mindezt önrész nélkül – a hagyományos casco-szerződések többségében az autósok 50 vagy 100 ezer forintos önrészt vállalnak.

Egy széles réteget érintő hiányosságra szeretnénk megoldást nyújtani. A casco biztosítások iránt ugyanis nagy az érdeklődés, ám  a teljes körű casco éves díja sokakat visszatart a kötéstől, ma az autósok alig ötödét védi ez a fajta biztosítás. A Genertel havonta kevesebb, mint 4 liter benzin áráért mindazoknak elérhetővé teszi a miniCascót, akiket eddig a gépkocsijuk idős kora, vagy a magas casco díjak tartottak vissza ettől a fontos védelemtől - mondta Sebestyén László, a Genertel értékesítési igazgatója.

Forrás: Privátbankár

Hatalmas díjcsökkenés: még ez sem elég az autósoknak?
2011 augusztus 01.
Kategória:
Casco biztosítás

Hatalmas díjcsökkenés: még ez sem elég az autósoknak?

Bár közel 30 százalékkal mérséklődött az idei első félévben a casco díjak mértéke, ennek ellenére alig minden ötödik autós rendelkezik csak ilyen biztosítással.

Hiába csökkent 90 ezer forintról az idei első félévben átlagosan 66 500 forintra a casco-díjak mértéke, a díjcsökkenés egyelőre nem jár együtt a szerződéskötések jelentős megugrásával: továbbra is alig minden ötödik autós rendelkezik ilyen biztosítással.

"A casco-díjak évek óta tartó eróziója a múlt év végi kötelező-kampányban kapott újabb lendületet - tájékoztat Lantos Lóránt, a kotelezo.hu szakportál vezetője. - Az együttesen megkötött kötelező és casco-biztosítás után járó jelentős, több tízezer forintnyi kedvezmény az évközi időszakban is fennmaradt. Jelentős részben ennek köszönhetően egy év alatt közel harminc százalékkal csökkent a casco átlagdíja."

A casco szegmensre az átlagautósok korlátozott fizetőképessége mellett a nagyfokú tájékozatlanság is jellemző. A szakportál közelmúltbeli felmérésének adatai szerint a cascót nem kötő autósok ötvenkilenc százaléka nem is tud a casco-átlagdíjak jelentős csökkenéséről, pedig egy részük valószínűleg megfontolná, továbbra is vállalná-e azt az anyagi kockázatot, amit a gépkocsi károsodása vagy ellopása jelent.

A másik oldalon pedig ott vannak azok az autósok, akik tájékozódás nélkül évek óta ugyanazt a casco-szerződést hosszabbítják meg, fejenként akár évi 25-30 ezer forintot "ajándékozva" a biztosítónak.

Forrás: pénzcentrum.hu

Új casco konstrukció a motorosokra szabva
2011 június 27.
Kategória:
Casco biztosítás

 

Új casco konstrukció a motorosokra szabva

A hazai motorosok elenyésző hányada vesz igénybe casco szolgáltatást járművére, elsősorban a magas biztosítási költségek miatt. Az AEGON biztosító új terméke ezen a helyzeten kíván változtatni, gondolva a motorosok valós igényeire is.

A magyar motorosok többsége egyáltalán nem rendelkezik casco szerződéssel: ez annak ellenére van így, hogy az elmúlt években a hazai piacon is drasztikusan megnőtt a nagy teljesítményű, nagy értékű, új motorkerékpárok száma. Ma még leginkább azok a motorosok kötnek casco szerződést, akiknek ezt pénzügyi szolgáltatójuk a finanszírozási szerződés feltételévé teszi.

A jelenség persze bizonyos szempontból érthető: egy nagy teljesítményű motorkerékpár fenntartási költségei az átlagos személyautókéval vetekszik, ehhez további számos járulékos tétel - például a védőruházat beszerzése - is társul.

Ugyanakkor több, megkerülhetetlen érv szól a casco biztosítás megkötése mellett. A legfőbb érv nyilvánvalóan az, hogy ha a motor törik, akkor a legtöbb esetben jelentős a kár, hiszen egy álló helyzetben történt eldőlés is a fényezés komoly károsodásával, és több drága alkatrész (tükrök, irányjelzők) cseréjével járhat. Figyelemre méltó, hogy a rendelkezésre álló statisztikák szerint egy motorkerékpárral elszenvedett kár átlagosan 5-600 ezer forint között mozog: ehhez képest a casco szerződések átlagos éves díja 80-90 ezer forint, míg a kárgyakoriság 8 százalék körüli.

Az AEGON biztosító mindezeket a körülményeket figyelembe véve dolgozta ki Motor Casco termékét, amely új elemeket is tartalmaz a piacon jelenleg elérhető konstrukciókhoz képest.

A motor casco értelemszerűen tartalmaz töréskár-, elemi és tűzkár-, lopáskár biztosítást, valamint kiegészíthető balesetbiztosítást. Az AEGON motor cascóval rendelkező ügyfél nem kell, hogy féljen attól sem, hogy ellopják például az első kerekét, mert a részlopáskárokra is fedezetet nyújt a konstrukció. Töréskárnál a biztosítás vonatkozik mind a motoros, mind utasának ruházatára, sőt még bukósisakjukra is. Ha pedig a töréskár következtében mozgásképtelenné válik a motorkerékpár, a biztosító a szállítás és tárolás költségeit is megtéríti a szabályzatban meghatározott összegig.

Az AEGON Motor Casco legfőbb újdonsága ugyanakkor a versenytársakhoz képest a téli időszakra nyújtott "téli garázscsomag". Ez azt jelenti, hogy a téli időszakban, mikor nem használják a motorokat, az ügyfél kérheti, hogy csökkentsék szerződésének díját. Az alacsonyabb díjnál a szerződés nem tartalmaz töréskár-biztosítást, de a lopás-, tűz és elemi kár fedezetet továbbra is élvezheti az ügyfél, vagyis szeretett motorkerékpárja a garázsban is védve van.

"Társaságunk folyamatosan elkötelezett a balesetmentes közlekedés érdekében. A piaci igényeket érzékelve nyitottunk a motorosok irányába. Az új motor casco termékünkkel egyszerre kívánjuk megszólítani azt a tudatos és felelősségteljes motorkerékpár használói kört, már rendelkeznek hasonló termékkel, vagy akik még nem, de - annak érdekében, hogy utazásaik során teljes anyagi biztonságot élvezhessenek - szeretnének casco biztosítást kötni" - mondta a Motor Casco bevezetése kapcsán Papp Lászlóné, az AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. gépjármű üzletágának igazgatója. Hozzátette: "Ebben a piaci szegmensben a biztosítottak köre nagyon alacsony. Új termékünk segítségével kívánjuk a felelősségteljes motorozás kultúráját erősíteni annak érdekében, hogy a motoros balesetek számát folyamatosan csökkenteni lehessen."

Forrás: Aegon Biztosító

Vigyázzon az autójára! 30 százalékkal nőtt a lopások száma!
2011 június 08.
Kategória:
Casco biztosítás

Vigyázzon az autójára! 30 százalékkal nőtt a lopások száma!

2010-ben több mint 30 százalékkal nőtt az autólopások száma Hajdú Bihar megyében az azt megelőző évhez képest. Sok a biztosítási csalás is. Idén eddig 18 autót loptak el. Egy szakértő szerint száz százalékos védelem nincs a tolvajok ellen, de egyre biztonságosabbak a módszerek.

A hagyományos riasztók mellett többféle védelmi eszközt is beszerelnek a tulajdonosokon autóikba, hogy távoltartsák a tolvajokat. Az egyik legkedveltebb eszköze a váltózár, ami 50 ezer forintba kerül és a használata is egyszerű. Szintén népszerű ez a kódos indításgátló. Minden elindulás előtt egy négyjegyű kódot kell beütni, különben az autó nem indul el. Ezt is 50 ezer forintért lehet beszerezni. Hosszú Ferenc kereskedelmi igazgató a lehetőségekről beszélt: Vannak még ezek a hagyományos riasztók, amik a központi zárra rá vannak kötve, ezek kényelmesek, blokkolják a gépjárműnek az üzemanyag ellátó rendszerét, illetve a gyújtást. Annyi hátrányuk van, hogy ezt a tolvajok is ismerik és rá tudnak állni.”

Tavaly nőtt az autólopások száma Hajdú-Bihar Megyében. Két éve 48, tavaly pedig 66 autót loptak el. Idén eddig 18 bejelentés érkezett a rendőrségre. Hét esetben elfogták az elkövetőt, ugyanennyiben pedig kiderült, hogy hamis a bejelentés. Vezendi Jánosné sajtóreferenst a bejelentésekről kérdeztük: A bejelentők a lízingre vagy részletre vásárolt autóiktól megszabadultak, ezeket az autókat többnyire készpénz befizetése, előleg befizetése nélkül vették és azt remélték, hogy ha majd a biztosító kifizeti a kárukat, akkor ebből fogják majd rendezni az adósságukat.”

A tolvajok legtöbb esetben kisebb kategóriájú autókat lopnak. Vannak akik a nagyon öreg gépjárművekre specializálták magukat, amiket színesfémként értékesítenek.

 

Forrás: hajdupress.hu

Milliós autókirándulás vadbaleset miatt
2011 május 16.
Kategória:
Casco biztosítás

Milliós autókirándulás vadbaleset miatt

Évente több ezer állat végzi közutakon

Évente több ezer állat pusztul el közúti balesetben, s előfordul, hogy a járműben keletkezett kár mellett az állat értéke - összesen akár egymillió forint - is a vezetőt terheli. Az ütközést gyakran lehetetlen elkerülni, az eset után azonban nem árt rendőrt hívni és szemtanúkról gondoskodni, hogy a kárrendezéshez pontosan rögzíthessék a körülményeket - hívja fel a figyelmet az egyre gyakoribb vadbalesetek következményeire egy független biztosítási alkusz cég.

Május az őzek területszerzési időszaka, ezért nem árt óvatosan autózni a hétvégi családi kirándulásokon, különösen erdő mellett, ahol bármikor a jármű elé ugorhat egy nagytestű vad. Az elgázolt állatok számáról nincs hivatalos statisztika – sokat nem jelentenek be -, de a vadásztársaságok becslése szerint évente több ezer ki-és nagytestű állat pusztul el közúti balesetben. Ebből a szempontból a dél-somogyi utak egész évben kiemelten veszélyesek, a legkockázatosabb a Barcs-Lad, a Lábod-Kadarkút összekötő út, illetve a 68-as út Barcs-Lábod szakasza.

A területszerzés idején még a legcsendesebbnek tűnő erdei úton is számítani kell az erdőből kiugró vadakra. Ezek ellen alig lehet védekezni, mert az állatok legtöbbször váratlanul és nagy sebességgel érkeznek a járművek elé, s egyszerűen nincs idő és lehetőség elkerülni a gázolást. Ha mindez olyan helyen történik, ahol az állatok vonulására figyelmeztető tábla is volt a közelben, a járműben esett kár mellett az elütött vad több százezer, akár egymillió forintos értéke is a tulajdonost terhelheti - tájékoztatta lapunkat Németh Péter, a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs vezetője. Persze, ha van érvényes cascója, akkor a kárt annak terhére lehet rendezni. Ennek híján azonban a jármű tulajdonosának kell minden számlát állnia, még az elütött vad értékét is rajta hajtja be a területen illetékes vadásztársaság.

Ez azonban visszafelé is igaz. Vagyis, a vadásztársaságoknak kell megfizetniük mindent, ha a helyszínen nincs vadvonulásra figyelmeztető tábla. A járműtulajdonosnak ekkor is fizet a casco - ha van -, ám ilyenkor a biztosító visszkeresetet indíthat a vadásztársasággal szemben, és ha ez sikeres, akkor az autós még a kifizetett önrészt is visszakapja.

A CLB biztosítási szakértője szerint minden vadbalesethez rendőrt kell hívni, s ha van szemtanú, akkor az ő segítségét is kérni kell, hogy pontosan rögzíthessék a körülményeket. Németh felhívja a figyelmet arra is, hogy a vadásztársaságoknak az állatok által okozott egyéb kárt is meg kell téríteniük, ha a baleset az ő hibájukból következett be. Erre felelősségbiztosítással készülhetnek fel a társaságok.

Egy súlyosabb ütközésnél, például ha szarvas ugrik az autó elé, a jármű utasai is megsérülhetnek, a becsapódáskor a többmázsás állat becsúszhat az utastérbe. Az utasokat ért kárt - például munkából való kiesés, vagy az ápolás, a gondozás költségei - nem lehet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás terhére rendezni, mivel egy ilyen esemény nem számít közúti balesetnek. Ebben az esetben a casco mellé kötött jó balesetbiztosítás segít.

A CLB biztosítási szakértője szerint jól teszik az autósok, ha a kirándulásokra vadriasztó síppal is felszerelik járművüket, ami ugyan nem tökéletes védelem, de „több a semminél”. Nem árt tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka lehet számítani a közutakon, de olyan helyen, ahol mindkét oldalon erdő, mocsár vagy nádas van, mindig óvatosan kell vezetni. Figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok vannak, s az is, ha magas a fű a padkán. Ilyen helyen érdemes az út középvonala felé húzódni, mert a szélén egyszerűen nem lehet kikerülni a bozótból kiugró állatokat. És ami mindennél fontosabb, senki ne kezdjen bizonytalan kimenetelű kikerülő manőverekbe, ha nagytestű állattal találkozik. Két rossz közül inkább válassza a számára jobbikat: csak fékezzen teljes erővel, s a kormányt erősen markolva üsse el a vadat, ha már elkerülhetetlen a szomorú vég

 

Mit csináljon a vadállatokkal ütköző autós?
2011 május 16.
Kategória:
Casco biztosítás

Mit csináljon a vadállatokkal ütköző autós?

Az útkezelő, a vadásztársaság, az autós és persze a vadállat is felelős lehet az olyan balesetekért, amikor autó ütközik valamilyen útra tévedő állattal. A kár megtérülése nagyban függ attól, hogy kinek a hibája állapítható meg, ezért nem mindegy, hogyan járnak el a sofőrök az ilyen balesetek után.

 

Szombat este 10 óra, Mogyoród külterülete, egy mellékútvonal pár száz méterre az M3-as autópályától. Kollégánk hazafelé tartott a sötétben, amikor az út melletti árokból nekiugrott egy őz az autója jobb elejének. Az állat elpusztult, a vadonatúj, tízmilliós tesztautóban ránézésre közel egymillió forintos kár keletkezett. A kihívott rendőrök helyszínelése közben megérkezett a területileg illetékes vadásztársaság embere is, aki végül elvitte a tetemet.

Egymásra mutogatnak

Az úton nem volt kihelyezve a vadveszélyt jelző tábla. "Az általunk vadászott területen több helyre kértünk már két éve vadveszélyt jelző táblákat a közútkezelőtől. Sok ilyen balesetünk van, de régóta húzódik az ügy, azóta nem rakták ki a táblákat" - közölte az [origo]-val Cseri Sándor, a területileg illetékes Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság vadászmestere.

Különösen az őzbakok májusi területfoglalása idején találkoznak sok hasonló esettel Cseriék. A vadásztársaság által felügyelt terület (Budapest keleti szélétől Mogyoród környékén át Gödöllőig) rendkívül lakott és nagyon tagolt, ráadásul autópálya szegélyezi, ami Cseri szerint sokszor megzavarja a vadállatok ösztönszerű vándorlását.

A vadászati törvény szerint a helyi vadásztársaság kezdeményezheti a mindenki által ismert, ugró szarvast ábrázoló táblák kihelyezését. Ezt balesetek után tehetik meg, vagy ha nem volt baleset, de vadveszélyes az adott útszakasz, vagy akkor is, ha a környezet indokolja. Például amikor az út egyik felén erdő, míg a másikon tó vagy folyó található, ahová inni járnak az állatok.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. megkeresésünkre közölte, hogy március közepén több táblát kihelyezett a 3-as főút Budapest és Gödöllő közötti szakaszán. Ezt követően újabb táblák felszerelésére adott "közútkezelői hozzájárulást", így szerintük "a kérdéses ügy kezelése és megoldása az említett vadásztársaság intézkedésére vár".

Elkerülni a további baleseteket

De mi is a teendő, ha vadat gázolunk? Először is mindent meg kell tenni a további balesetek elkerüléséért. Amennyire lehet, félre kell állni az útból, villogtatni az elakadásjelzőt, és az autó mögött a szükséges távolságba kitenni a fényvisszaverő háromszöget.

Azonnal értesíteni kell a rendőrséget, amely maga hívja ki a helyi vadásztársaság emberét. A helyszínelők rögzítik a nyomokat, fényképeznek, felveszik a sofőr adatait, egyúttal megpróbálják megállapítani, hogy a KRESZ szerint közlekedett-e a sofőr, valamint, hogy jelzi-e tábla a vadveszélyt. Mindez a sofőr biztosítójának lesz fontos az ilyen baleseteknél jellemzően többszázezres károk kiegyenlítésekor.

4,5 milliós őzkár, kilencmilliós vaddisznókár

"Gazdaságosan nem lehetett már javítani, így a totálkáros autóra közel 4,5 millió forintot fizettünk ki a casco-biztosítás alapján" - mondott egy szélsőséges példát saját ügyeik közül Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárszakmai és kárfelvétel irányítási igazgatója. Mivel a szélvédőt betörő, majd az utastérben landoló szarvastehén súlyos sérülést okozott a sofőrnek, az Allianz balesetbiztosítást is fizetett.

Vannak forintban ennél is súlyosabb ügyek. Cseri Sándoréktól éppen most követel kilencmilliót egy autós, mert az M3-as autópályán egy odatévedt vaddisznóval ütközött. "Az utak létesítését szabványok határozzák meg, amelyek autópályák esetén előírják a védelmi kerítést. Az autópálya fizetős szolgáltatás, amiért cserébe az üzemeltető vállalja, hogy biztonságos, nagysebességű közlekedést biztosít" - közölte Székely István, az Országos Magyar Vadászkamara jogásza.

Szintén szélsőségesnek mondható az a baleset, amikor olyan erővel rohant egy Opel Combo oldalának a vaddisznó, hogy az árufuvarozó megpördült. Zsombori Levente, a Generali gépjármű-kárrendezési divíziójának vezetője szerint a kocsit szinte minden oldaláról összetörte a közeli korlát, számos karosszériaelemét cserélni kellett a fényszórók mellett.

Hogy pontosan mennyi ilyen ügy van egy évben, arról nincs statisztikája senkinek. Székely szerint nem is lehet, ugyanis egy jelentős részüket be sem jelentik. Az ORFK is csak azokat a kevésbé jellemző baleseteket összegzi, amelyekben megsérült az autós, ezekből 46 volt tavaly. Az általunk megkérdezettek szavaiból ugyanakkor az derült ki, hogy valószínűleg ezer feletti kisebb-nagyobb vadgázolás lehet évente Magyarországon.

Mikor ki a felelős?

A hosszú ideje vadgázolásos ügyekkel foglalkozó Székely szerint több felelőse lehet ezeknek a baleseteknek. Az út kezelője a táblák, kerítések kihelyezéséért és megfelelő állapotáért felel, a vadásztársaság a táblák kérvényezéséért és azért, hogy miatta ne kerüljön vad az útra (például hajtáskor), az autós pedig a KRESZ betartásáért.

 

Utóbbi egyáltalán nem azt jelenti, hogy a sofőr meredten bámulja maga előtt az utat. Az autó vezetőjének az út melletti környezetet is figyelni kell, különösen alkonyatkor és hajnalban, amikor fokozott vadmozgásra lehet számítani" - mondta Székely István. Az ügyvédnek volt olyan esete, amikor napsütéses délelőttön, ráadásul learatott tarlón vágtatott az út felé egy megriadt őz, amellyel még ilyen körülmények között is összeütközött az autós, holott Székely szerint látnia kellett volna.

"Ha a fenti három szereplő közül valamelyik hibázott, értelemszerűen ő viseli a kárt. Számos esetben azonban ennél összetettebb az ügy. Ha például volt vadveszély-tábla is, és a sofőr is figyelmesen, a KRESZ szerint közlekedett, akkor - casco hiányában - az autós és a vadásztársaság viseli a saját kárát, ugyanúgy, mint amikor mindketten megszegtek valamilyen szabályt.

Lopás a vadpörkölt
 

Nem csak az autókban keletkezhet nagy összegű kár, egyes vadállatok ugyanis milliókba kerülnek. A mezei nyúl vadgazdálkodási értéke 20 ezer forint, a 18 centinél nagyobb agyarat viselő vaddisznóé 600 ezer, a 10 kilónál nehezebb agancsú gímszarvasbikáé pedig már 3,5 millió forint (a kisebbeké egymillió). Az elütött állatokat tilos megtartani, Székely István ügyvéd szerint ugyanis "az állat az állam tulajdona, elejtésére pedig csak a vadásztársaság jogosult. Ezért ez lopásnak minősül."

Mitől lesz olcsóbb a casco?
2011 május 12.
Kategória:
Casco biztosítás

Mitől lesz olcsóbb a casco?

A januárban cascót váltók átlagosan kevesebb mint évi 70 ezer forintért kötötték újra szerződéseiket, ez fele az öt-hat éve még 130 ezer forintos átlagos tarifának. Az áresés a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szezonban felélénkült árverseny következménye – közölte a netrisk.hu internetes alkusz.

A közlemény idézi Ertl Pált, a portál vezérigazgatóját, aki szerint a tavalyi kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szezonban kevésbé jól szereplő biztosítók a casco-üzletágban próbálják javítani a mérleget, csökkentve a casco-ajánlatokban szereplő áraikat. Erre példa a Wabard és a Groupama Biztosító – utóbbi 15 százalékkal faragta le árait a most futó akciójában. A kgfb-kampány nyertesei között is akadnak, akik éppen a kgfb-vel nyert új ügyfeleket célozzák olcsóbb – esetleg kifejezetten egy adott szegmensnek nyújtandó – casco ajánlataikkal.

A kötelező és a casco biztosítások együttkötésének terjedése jelentős szerepet játszik az évek óta tartó áresésben. Ha az autósok mindkét szerződést egy időben, egy helyen kötötték, a biztosítók 10–30 százalékos kedvezményeket nyújtottak már a múlt év végén is. Emellett 2010-től a kötés is egyszerűbb: a díjak kalkulációjához a legtöbb biztosító esetében elegendőek ugyanazok az adatok, amelyek a kötelező biztosítás megkötéséhez is szükségesek.

A netrisk.hu számításai szerint még mindig van tere a további árcsökkenésnek, az autósok többsége ugyanis jóval kisebb figyelmet szentel a casco biztosítás árának, mint a kötelező-tarifáknak, illetve a most elérhető, korábbinál jóval alacsonyabb árak mellett is túl sok casco nélküli jármű fut még az utakon (a 4 millió autóból 850 ezernek van casco biztosítása).

Emellett sok finanszírozottjármű-tulajdonos véli úgy, hogy a futamidő lejártáig egyáltalán nem módosíthat a vételkor megkötött casco-szerződésen, és fizeti tovább a ma már meglehetősen kedvezőtlennek számító tarifát.

Forrás: ötvenentúl.hu

Majdnem féláron sem kell a casco
2011 május 10.
Kategória:
Casco biztosítás

Majdnem féláron sem kell a casco

A casco nélkül autózók fele a magas díjakra, harmaduk pedig az autó korára hivatkozva nem köt casco biztosítást járművére - közölte a kotelezo.hu internetes szakportál, a több mint 20 ezer aktív internet-felhasználó körében elvégzett felmérésének eredményét.

A MABISZ adatai szerint a múlt év végén 4 millió 76 ezer autós rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással (kgfb), míg cascót csak az ötödük, 799 ezer kötött. A felmérésben szereplő aktív internethasználók körében 30 százalékos volt a cascóval rendelkezők aránya.

A casco biztosítást elutasítók gyakran hivatkoztak még a biztosító fizetési hajlandóságára - pontosabban annak hiányára - illetve az egyéb okok között a magas önrészt, illetve azt említették, hogy saját hibájukból úgysem okoznak kárt.

A valóság ezzel szemben az, hogy a casco díjak az utóbbi 3 évben 40 százalékkal estek. Az ilyen biztosítással rendelkezők 34 százaléka viszont nem ellenőrizte azt, hogy tudná-e újra kötni a cascóját, jelentősen alacsonyabb díjjal.

Miután a biztosító a casco alapján a kocsi piaci árát téríti, az időben előre haladva egyre csökken ez az összeg. Ezért a biztosítók is piacra léptek az autó életkorához igazodó olcsó biztosítással, de ezt jelenleg csak a saját kgfb szerződéseik mellé kínálják. A megkérdezettek mindössze 28 százaléka választaná az extra szolgáltatást nyújtó, de drága terméket.

Forrás: Index gazdaság / MTI

A riasztó kárérték dacára sem kötnek biztosítást a motorosok
2011 május 09.
Kategória:
Casco biztosítás

A riasztó kárérték dacára sem kötnek biztosítást a motorosok

A finanszírozott motorkerékpárokat leszámítva alig kötnek cascót a motortulajdonosok az Aegon Biztosító tapasztalatai szerint.

Az Aegon az MTI-hez eljuttatott közleményében ugyanakkor rámutat: miközben egy autós káreseményre - átlagosan - 300 ezer forintot fizet a cascót vállaló biztosító, addig az átlagos motoros casco kár ennek a duplája.

Az Aegon tapasztalatait alátámasztják a MABISZ adatai is: a múlt évben 799 ezer járműre kötöttek a tulajdonosaik casco biztosítást, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítások száma 4 millió 76 ezer darab volt. A számokból kitűnik, hogy minden ötödik járműhöz tartozik casco biztosítás, de ezek szinte kizárólag személyautók.

Annak ellenére, hogy a motoros károk nagysága duplája az autósoknak, a biztosítási díj olcsóbb a motorkerékpárokra. A személyautó éves casco átlagdíja 103 ezer forint volt tavaly, a motorkerékpároké viszont nem érte el a 90 ezer forintot.

A tavasszal több biztosító is megjelent a piacon új motorkerékpár cascóval. Ezek jellemzője az, hogy a díj alkalmazkodik a használathoz. Az Aegon például a téli hónapokban csökkentett díjat kér, viszont akkor is vállalja a lopáskárt, amikor a motor a garázsban áll.

Forrás: Stop.hu

Díjat csökkent a benzinár
2011 május 09.
Kategória:
Casco biztosítás

Díjat csökkent a benzinár

A magas benzinárnak annyi haszna van, hogy a csökken az autók futásteljesítménye, kisebb a forgalom, kevesebb a baleset, olcsóbb a casco díja.

A várakozások szerint idén tovább csökken a casco biztosítások ára. A piac szűkülése okozta erősödő verseny mellett a díjak mérséklését segítik a magas üzemanyagárak is. Az autósok ritkábban ülnek a volán mögé: a Magyar Ásványolaj Szövetség statisztikája szerint idén januárban például ötödével kevesebb benzin fogyott, mint a két évvel korábbi azonos időszakban. A biztosítók árképzésében jelentős tényező a kárstatisztika alakulása, márpedig az utóbbi években a számok folyamatosan javultak részben a közúti közlekedésben bevezetett objektív felelősség, illetve a benzinárak folyamatos emelkedése miatt. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint tavaly a biztosítók összesen 53 milliárd forintot fizettek ki a casco szerződésekkel kapcsolatos károkra, közel tíz százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban.

Az üzemanyagárak emelkedése jelentősen csökkenti a gépjárművek éves futásteljesítményét, s a flottával rendelkező cégek is fokozott figyelemmel kísérik és szigorúan szabályozzák a gépjárművek használatát. Mindezek együttesen valóban a kárkifizetés és a kárgyakoriság csökkenését okozzák – mondja Papp Lászlóné, az Aegon Magyarország gépjármű-biztosítási üzletág igazgatója. Így gondolja ezt Jákfalvi Zoltán is. A Generali-Providencia gépjárműbiztosítási osztályának vezetője szerint azonban, bár ez igaz a cascóra is, tapasztalataik szerint ez az összefüggés inkább a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál (kgfb) mutatkozik meg jobban. Ez a különbség vélhetően annak tudható be, hogy akinek a pénztárcája megengedi a casco biztosítást, kevésbé érzékeny a benzinár emelkedésére – tette hozzá.

Kissé másként látja a kérdést Tóth István. Az Union igazgatósági tagja szerint az tény, hogy a magasabb benzinár miatt az emberek jobban meggondolják, mikor ülnek autóba, ezáltal a megtett utaskilométerek száma is csökken. Ez mérsékli a balesetek esélyét, így a kárstatisztikákra kismértékű pozitív hatást gyakorol, s így díjcsökkenést eredményez. Ugyanakkor az új autók és alkatrészeik ára infláció körüli mértékben növekedett, ezért összességében magasabb összegű kifizetésekkel kell kalkulálni a jövőben. A díjak azonban ettől függetlenül tovább csökkennek – tette hozzá.

Elméletileg emelheti a szervizkiadásokat a japán természeti katasztrófa is. A szigetországban több autógyár, illetve autóipari beszállító még mindig nem tud azzal a kapacitással termelni, mint a földrengés előtt, s ez ellátási gondokat okoz az európai üzemekben is. Az Aegon Magyarországnál ezzel kapcsolatban elmondták: a japán földrengés hatását már érzékelik a gépjárműjavítók, de áremelkedést biztosítói oldalról még nem tapasztaltak. A díjak csökkenésében ráadásul az alkatrészárak alakulása csak részben játszik szerepet, a verseny erősödése, a különféle részcascók megjelenése mind befolyásolják a piaci díjak alakulását – fogalmaztak.

Forrás: Népszabadság Online

 

Oldalak